Miért eshetnek a kendőből készült fix derékpántos hordozók kicsit más “elbírálás” alá hagyományos társaiknál?

A kendőből varrott hordozók abban mindenképpen mások, hogy éppen az anyaguk miatt ölelősebbek, jobban idomulnak a babához. Valamint stabilabban, pontosabban támasztják meg őket mint a nem kendőanyagból varrottak. És bár a derékpántjuk ugyanúgy “fix”, ezek, ha állíthatóak, akkor lehetővé válik, hogy éppen a baba térdhajlatától térdhajlatáig érjenek, ami szintén fontos szempont.

A megkötős vállpántú kendőanyagú állítható hordozókra tehát ugyanaz az ajánlásom vonatkozik, amik az egyéb fix derékpántosokra, DE az anyaguk és állíthatóságuk miatt, ha mindenképpen ilyen eszközt szeretne a család, ha ez az, amire nekik az adott élethelyzetben szükségük van, akkor a kendőanyagút venném ki előbb a szekrényből .

És hogy a kendőanyagú hordozók közül melyik kerül “előrébb” a sorban?

A kötős vállpántú típusok (mei tai, félcsatos) lehetővé teszik, hogy a szárakat a baba lába alatt vezessük el mindkét irányban. Lehetséges az, hogy a baba törzsét elkerülve, az ezzel járó erőhatásokat nélkülözve kössük magunkra a kicsit. Ezzel elérjük azt, hogy a pántokkal nem vezetjük vissza a kicsi saját súlyát önmagára, azaz az eszköz adta lehető legtehermentesebb testhelyzetet biztosítjuk neki.